Mi az a lemezhegesztés?

Lap metál hegesztésegy anyagfeldolgozó technológia, amely a bekötésére utalkétvagy több különálló fém alkatrészt valamilyen módszerrel eggyé. Az ipari technológia fejlődésével egyre szélesebb körben alkalmazzák a hegesztési technológiát, amely fontos folyamat a feldolgozóipar fémfeldolgozásában.

Milyen módszerei vannak a fémhegesztésnek?

Sokféle fémhegesztési módszer létezik, a hegesztési folyamatban a fém állapotának és folyamatának jellemzői szerint a fémhegesztési módszereket elsősorban három kategóriába sorolják: fúziós hegesztés, nyomáshegesztés és keményforrasztás.

Fúziós hegesztés

A fúziós hegesztés a fémrészek hevítésével és összeolvasztásával történő összekapcsolásának módja. Ez a módszer nem igényel nyomást. A két munkadarab felülete felmelegszik, aminek következtében a fém jelentős atomerőt hoz létre, folyékony halmazállapotot képezve a fűtött területen. A két munkadarab fématomjai teljesen szétszóródnak és összeolvadnak. Amikor az olvadt fém lehűl, erős hegesztett kötést képez.

Az általános fúziós hegesztési technikák közé tartozik az ívhegesztés, a gázhegesztés és a lézerhegesztés.

Ívhegesztés

Ívhegesztésegy elektromos forrás táplálja, amely az elektróda és a két munkadarab között kisüt és ívet képez. Ez az ív hővé alakul, megolvasztja az elektródát és a munkadarabokat, összekapcsolva a fémeket. A hegesztési folyamat során az alacsony feszültség és a nagy áramerősség magas hőmérsékletet és intenzív fényt generál, égetve az elektródát és a munkadarabokat, így olvadt medence jön létre, amely lehűl és hegesztési varrat keletkezik.

Ez a hegesztési módszer számos alkalmazási területtel rendelkezik, és különféle fémek, például rozsdamentes acél, alumínium, réz és magas széntartalmú acél hegesztésére használható. Mivel az ívhegesztő berendezés hordozható és könnyen kezelhető, széles körben használják olyan iparágakban, mint a gépgyártás, az építőipar és a hajógyártás. Például az építőiparban betonacél csatlakozásokhoz használják. Ezenkívül az ívhegesztést gyakran alkalmazzák a berendezések javításában és a vasúti pálya karbantartásában.

Az ívhegesztéshez általában ívhegesztőgépre, hegesztőrudakra és arcvédőre van szükség. Ez egy olcsó és széles körben alkalmazott hegesztési módszer. A hegesztés minősége azonban műszaki nehézsége miatt nagyban függ a hegesztő képzettségi szintjétől.

Gázhegesztés

Gázhegesztéskétféle gázt használ: fűtőgázt és oxidálógázt. Ezeknek a gázoknak az égése során hő keletkezik, amely a két munkadarab közé folyamatosan betáplált fémanyagok és hegesztőpálcák megolvasztására szolgál, ezzel teljessé téve a fémcsatlakozást.

A gázhegesztést gyakran használják fémek, például acél, alumínium és réz hegesztésére. Olyan előnyöket kínál, mint az alkalmazás rugalmassága, a munkakörnyezet korlátozása és az egyszerű kezelés. Ezenkívül nem igényel elektromosságot, ezért széles körben használják kültéri munkákhoz és építkezéseken fémcsatlakozásokhoz. Ha fémcsövet kell javítani, a gázhegesztés kiváló választás.

A gázhegesztésnek azonban megvannak a maga korlátai. A varrat minőségét jelentősen befolyásolja a hegesztőpálca minősége, a hegesztett kötések hajlamosak a deformációra. Ezenkívül a termelési hatékonyság viszonylag alacsony.

Lézeres hegesztés

Lézeres hegesztéslézersugarat használ hőforrásként. A lézersugár eléri a fém munkadarabok széleit, hőt termelve és hegesztési medencét képez. Amikor a lézer eltávolodik, az olvadt fém élei lehűlnek és összetapadnak. Ez a módszer átfedő varratok, tompavarratok és tömített varratok készítésére használható különböző ipari alkalmazásokban.

A lézeres hegesztés gyors hegesztési sebességgel és nagy hatásfokkal rendelkezik, és nemfémek hegesztésére is használható. Ez egy fejlett hegesztési technológia, amelyet széles körben használnak olyan iparágakban, mint az autógyártás, az elektronika és az ékszergyártás. A vastagabb anyagokon viszont nem tud áthatolni, ezért vékony falú anyagokhoz a legalkalmasabb. Más hegesztési módszerekkel összehasonlítva a lézeres hegesztőberendezések általában drágábbak.

Nyomja meg a Hegesztés gombot

A fúziós hegesztéssel ellentétben a nyomásos hegesztéshez bizonyos mértékű nyomást kell kifejteni a fémre a hegesztési folyamat során. A fémanyagok nem olvadnak folyékony halmazállapotba, hanem szilárdak maradnak. A nyomáshegesztés során a fémkötéseket felmelegítik, hogy növeljék plaszticitásukat, majd nyomást gyakorolnak a lágyított fémre, ami erősebb hegesztési kötést eredményez. Ezért a nyomás döntő szerepet játszik a folyamatban.

Az ipari gazdaságok fejlődésével számos új anyag és termék jelent meg, ami folyamatos innovációkhoz vezetett a nyomáshegesztési technológiában. A fő nyomásos hegesztési technikák jelenleg az ellenálláshegesztés, a diffúziós hegesztés, a dörzshegesztés és az ultrahangos hegesztés.

Ellenállási hegesztés

Ellenállásos hegesztéselektromos áramot használ a fém munkadarabok csatlakozási pontjának felmelegítésére, miközben nyomást fejt ki az elektródákon keresztül a hegesztés befejezéséhez. Általában rozsdamentes acél, réz, alumínium és szénacél hegesztésére használják. Magas és állandó hegesztési minőségének köszönhetően az ellenálláshegesztés jelentős szerepet játszik az autóiparban, az elektronikai iparban és a repülőgépiparban. A technológia fejlődésével az ellenálláshegesztés egyre inkább beépítette az automatizálást, tovább növelve a termelés hatékonyságát.

Az ellenállás-hegesztés négy módszerre osztható:ponthegesztés, vetületi hegesztés,varrat hegesztés, éstompahegesztés. Például, ha egy autóipari alkatrészt kell hegesztenie, például egy anyát kell rögzíteni egy fémlemezhez, használhat kivetítő hegesztést. Az ellenállás-hegesztő berendezések azonban általában terjedelmesek és nem könnyen mozgathatók, ezért használata bizonyos beállításokra korlátozódik. Minden alkalommal, amikor különböző fémanyagokat vagy vastagságú fémeket hegeszt, módosítani kell a paramétereket, így alkalmasabb fém alkatrészek nagy volumenű hegesztésére.

Diffúziós hegesztés

Diffúziós hegesztés, más néven diffúziós kötés, amely magában foglalja a hegesztés során a fémfelületek hevítését és nyomását. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a fémanyagok atomjai és molekulái magas hőmérsékleten és nyomáson diffundáljanak és kötődjenek. A diffúziós hegesztés hasonló és eltérő anyagokhoz egyaránt használható, általában réz, alumínium és kompozit anyagok összekapcsolására.

Ezzel a módszerrel egy szerelvényben egyszerre több kötést lehet hegeszteni, például 20 réteg 0,1 mm-es rézfóliát. A diffúziós hegesztés erős kötéseket hoz létre, amelyek ellenállnak a deformációnak, így általában nincs szükség további feldolgozásra. Ennek azonban vannak hátrányai is, beleértve az alacsony termelési hatékonyságot és a magas berendezésköltségeket.

Dörzshegesztés

Dörzshegesztésegy hegesztési eljárás, amely a nyomás alatt álló munkadarabok közötti relatív súrlódási mozgásból származó hőt használja fel. Ez egy hatékony, energiatakarékos módszer, amely kiváló minőségű hegesztési varratokat készít. A villogó tompahegesztéshez képest a súrlódó hegesztésnek kisebb a hőhatás zónája, és jobban alkalmas különböző fémek összekapcsolására.

A súrlódó hegesztés egyedülálló, és olyan előnyöket kínál, mint az alacsony energiafogyasztás és a környezetbarát, így népszerűvé válik az olyan iparágakban, mint a mechanikai gyártás, a repülőgépipar és az energiaipar. Általában azonban csak azonos átmérőjű fémrudak és csövek összekötésére alkalmas. Ha a munkadarabok alakja és összeszerelési helyzete rögzítve van, kihívást jelent a hegesztés.

Ultrahangos hegesztés

Az ultrahangos hegesztés ultrahanghullámok által keltett nagyfrekvenciás rezgéseket használ, hogy súrlódást, deformációt és hőt hozzon létre a fém érintkezési felületein. A felső és alsó hangkürtök nyomást gyakorolnak a hegesztési folyamat befejezésére. Ez egy egyedülálló hegesztési módszer, amely nem jár elektromos árammal a munkadarabokon vagy külső hőforrásokon, és néhány jellemzője megegyezik a dörzshegesztéssel és a diffúziós hegesztéssel.

Ultrahangos hegesztéssokféle anyaghoz használható, beleértve a hasonló és különböző fémeket is, mint például a réz, alumínium, arany és ezüst. Azonban gyakrabban használják nem fémes anyagok, például ABS, PP és PC hegesztésére, ahol még jobb eredményeket produkál.

Forrasztásos hegesztés

Forrasztásegy olyan hegesztési módszer, amelyben a munkadarabok olvadáspontja alatti töltőanyagot hevítik és megolvasztják, hogy kitöltsék a két fém munkadarab közötti réseket, és ezzel befejeződjön a fémillesztési folyamat. A fúziós hegesztéssel és nyomáshegesztéssel ellentétben ez a módszer nem igényli a munkadarabok megolvasztását vagy nyomás alkalmazását. A keményforrasztást elsősorban átlapolt munkadarabok összeillesztésére használják, jellemzően 0,01 és 0,1 milliméter közötti résmérettel.

Manapság a keményforrasztást egyre gyakrabban használják olyan iparágakban, mint a gépipar, az elektronika, a műszerek és a világítás. A keményforrasztás minősége nagymértékben függ a felhasznált töltőanyagtól. Ezért fém munkadarabok keményforrasztásánál fontos, hogy olyan jó nedvesítő tulajdonságú töltőfémet válasszunk, amely hatékonyan kitölti a hézagokat. A keményforrasztás a töltőfém olvadáspontja alapján lágy- és keményforrasztásra van osztva.

Lágy forrasztás

A lágyforrasztáshoz 450 Celsius fok alatti olvadáspontú töltőanyagot használnak. A lágyforrasztással létrehozott kötések szilárdsága és hőállósága kisebb. Általában precíziós elektronikai termékek elektromos csatlakoztatására és forrasztópákákkal történő forrasztásra használják. Ha a szilárdsági követelmények nem kritikusak, és a töltőanyag olvadáspontja magasabb, mint a forrasztandó fémé, lágyforrasztás alkalmazható.

Kemény Szóvalldering

A magas olvadáspontú töltőfémekkel végzett keményforrasztás, amelyet keményforrasztásnak neveznek, 450 Celsius fok feletti olvadáspontú töltőfémeket használnak. A keményforrasztással létrehozott kötések erősebbek, mint a lágyforrasztásnál. A keményforrasztás általában olyan anyagokat használ, mint az ezüst, alumínium, réz és nikkel. A töltőfém kiválasztása a munkadarab anyagának jellemzőitől és a kötés teljesítménykövetelményeitől függ. A keményforrasztás általában rozsdamentes acélhoz, alumíniumötvözetekhez, rézhez és más, nagy szilárdsági követelményeket támasztó anyagokhoz alkalmas. Magas hőmérsékleten működő kötésekhez használják, és széles körben alkalmazzák a repülőgépiparban, az elektronikai iparban és az elektromos iparban.

Következtetés

A fémhegesztésnek többféle típusa létezik, és a fent említettek a legelterjedtebb módszerek közé tartoznak. Ahogy a hegesztési technológia folyamatosan fejlődik, egyre több hegesztési módszer jelenik meg. A fém munkadarabok hegesztésének mérlegelésekor fontos figyelembe venni olyan szempontokat, mint a munkadarab anyaga, alakja, munkakörnyezete stb. A megfelelő hegesztési módszer kiválasztása ezen tényezők alapján kulcsfontosságú.